ŞAHÎ vizír/királynő darab:

A szláv nyelveken “sólymot” jelentő Sokol a katonai hatalmat szimbolizálja nevével és a timurid spirális sisak kialakításával. “Szokolovicsi”, azaz “sólymok faluja” volt Szokolu Mehmed pasa, az egyik leghíresebb, keletet és nyugatot egyaránt formáló vizír szülőhelye.


Magas, toronyszerű formája és fordított tollas kialakítása a vizír tekintélyét és bölcsességét jelzi. A nyolcszögletű korong a darab modern mozdulatait jelképezi. Történelmileg a firz/vizír csak egy négyzetet mozoghatott átlósan.


Az idők során ezt a sakkfigurát Mantri, Firz, Vizier, tanácsadó, miniszter, tábornok, tábornok, vezér, Vierge, Dame, Donna, Lady és Queen néven is ismerték.

12. századi dél-itáliai vizír

Ez a 12. századi elefántcsont darab nem királynőt, hanem egy trónon ülő férfi tanácsadót (vizír) ábrázol. Ez tükrözi a darab történelmi szerepét, mint királyi tanácsadó és a kor monarchikus szimbolikáját, mielőtt később Európában női alakra változott volna. 

Az iráni vizír: Bozorgmehr

Ez a szobor Bozorgmehrt, a Szasszanida Birodalom legendás nagyvezírjét ábrázolja. Ünnepelték a Shahnameh rendkívüli bölcsességéért, neki tulajdonítják a sakkról szóló első ismert értekezés megírását, miután megfejtette a játék logikáját. Ez az alak testesíti meg a perzsa stratégiai örökséget és a szasszanida korszak szellemi nagyságát. 

9. századi elefántcsont Shatranj vizír

Ez a ritka elefántcsont lelet a shatranji “Vezir” (Fers), a modern sakk középkori őse. Kialakítása a korszakban a Földközi-tenger térségében elterjedt vizuális nyelvet tükrözi. A modern királynőtől eltérően ez a Vezír korlátozott mozgékonysággal rendelkezett, és csak egy mezőt mozoghatott átlósan, alakítva az akkori játék lassabb, taktikusabb tempóját.

12. századi spanyol vizír

Ez a 12. századi spanyol vizír (Fers) bonyolultan faragott építészeti motívumokkal és egyedülállóan kastély alakú. A finom részletek, beleértve az arcvonásokat és a hajviseletet, hangsúlyozzák, hogy ezt a darabot már jóval Lucena 1497-es könyve előtt is hölgyfigurának nevezhették. A középkori Spanyolország egyik legfontosabb műtárgyaként tükrözi a korszak művészi értékeit és a darab hagyományos identitását, mint férfi tanácsadó.

Osztrák kávéház “Hagymakupola” királynő

Ez a dámadarab kiemelkedő jellegzetessége a “hagymakupolás” végződés, amely a 20. század közepén a közép-európai kávéházi készletekben különösen népszerűvé vált. A klasszikus szalmaszínű fa használata meleg és természetes hangulatot kölcsönöz a figurának. Ez a különleges stílus tiszteleg a játék mély történelme előtt, miközben egy áramvonalasabb, modernebb, a korszak funkcionális, mégis művészi kézművességére jellemző vonást vezet be.