Az ókori görögül “ökörfejű” (Boukephalos) jelentésű Bucephalus valószínűleg széles homloka vagy a vállán lévő bélyegzés miatt a történelem legikonikusabb harci lova. A legenda szerint a thesszaliai Philonicus II. Fülöp királynak ajánlotta fel 13 talentumért, de senki sem tudta megszelídíteni vad szellemét. Egy fiatal Sándor, aki észrevette, hogy a ló csupán a saját árnyékától ijedt meg, a nap felé fordította, hogy megnyugtassa. Ezt látva Fülöp király híresen kijelentette: “Ó, fiam, keress magadnak egy hozzád méltó és méltó királyságot, mert Macedónia túl kevés neked!”.”
A csataterektől a halhatatlanságig
Büképhalosz végigkísérte Sándor egész hadjáratát Görögországból India szívébe. Végigkísérte urát a legvéresebb összecsapásokon, Granikosztól és Issustól Gaugameláig és a hidaspesi csatáig. Kr. e. 326-ban, az indiai hadjárat során vagy harci sebesülésekben, vagy öregségében (közel 30 évesen) elhunyt. Tiszteletére Alexandrosz megalapította Alexandria Bucephala városát a mai Pakisztánban, a Jhelum folyó partján.
Kulturális örökség
A művészet és az irodalom történetében Bucephalus a hatalom, a hűség és az éles ösztönök szimbólumaként jelenik meg. A keleti hagyományokban, ahol Alexandert gyakran “Iskandar”-ként azonosítják, Bucephalust természetfeletti tulajdonságokkal felruházott hűséges társként ábrázolják. Ő marad a történelem legnagyobb hódítója mögött álló igazi “szellem”, aki a csatatéren túli köteléket képviseli.
